Felvétel ideje: 2015. november 27.
Feltöltés ideje: 2016. január 6.
A magyar irodalomtörténet-írás narratívája erősen kapcsolódik az irodalmi csoportok történetéhez – modern magyar irodalmi élet kialakulását is ezeknek a csoportoknak a 18. századi kialakulásához köti a szakirodalom. A tudatos irodalmi élet működtetésének igénye azonban már jóval előbb, a 15. században megnyilvánult Magyarországon. Célom annak vizsgálata, hogy a már feltárt író és költőtársaságok létmódja és működési mintázata miként valósult meg. Hipotézisem szerint ezek a csoportok bár alapvetően a szerzetesrendek és vallási közösségek „textual communities” fogalmának megfelelően működtek, de alapvető változás, hogy tudatos irodalmi tevékenységre törekedtek. Olyan közösségeket hoztak létre, amelyek szándékoltan az adott társadalmi szerepeiken túl (nem azokkal ellentétben, de azok mellett) egy új identitás lehetőségét jelentették: a résztvevők nem egyházi és nem hivatali minőségükben szerepelhettek, hanem valamely irodalmi vagy tudós működést végző egyénként. Dolgozatom fő kérdése tehát az, hogy a vizsgált korai irodalmi csoportok tagjai műveik által miként és milyen közösséget képeztek maguknak. Ennek megismerésével kirajzolódik egy az újfajta, magukat irodalmi munkát végző, heterogén és egymás felé gyenge kapcsolatokon keresztül nyitott csoportok által létrejött hálózat, amely a korban az irodalmi élet működésének modelljét mutatja.
Esemény:
Szöveg, hordozó, közösség (Fiatalok Konferenciája 2015)
Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban
2015. november 26 - 27., FiKon 2015, Konferencia
http://fikon.blog.hu/
A Fiatalok Konferenciája (FiKon) 2015-ben Debrecenben került megrendezésre a DE BTK és az ELTE BTK hallgatóinak szervezésében. A konferencia helyszínét biztosította és a felvételeket készítette a Hatvani István Szakkollégium.
Előadók:
Markó Anita (Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK)Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!