Mariazell (Mária-kegyhelye, híres zarándokhely)Videó: Számítástechnika, tudományos kutatások, okostelefon és laptop tesztek:Mariazell (Mária-kegyhelye, híres zarándokhely)
Forrás: Devilstudio, 2019/10/01 21:15

Mariazell (Mária-kegyhelye, híres zarándokhely)If you like the video, subscribe, like, comment or check my other videos.
💪 Channel membership: http://bit.ly/2X0fs1J
📦 Loot Crate: https://www.lootcrate.com/devilstudio
👍 10% discount code: devilstudio
📧 Contact us: http://bit.ly/2SK2Jkp
💰 Easy Donate: http://bit.ly/2tjQIEg
🖥 PC Spec: http://bit.ly/2RTS81X
☕️ Buy Devilstudio a Coffee:http://bit.ly/2Tw99UR
Mariazell város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely.
Időszámításunk előttről, illetve az időszámításunk szerinti első századból nincs bizonyíték állandó településre a vidéken, ám a régió illír-kelta hegy- és folyónevei e törzsek itteni előfordulására utalnak. Valószínűleg ismerhették már a halltali sót is, az i. e. 16. században a rómaiak sóútja is ezen a vidéken haladt át.
A 6. században az avarok uralma idején földművelő szlávok telepedtek le a környék hegyvidékén, erről szintén a helység- és hegynevek tanúskodnak. 1025-ben II. Konrád császár a mai Mariazell területével együtt a mürztali grófság egyes részeit sógornőjének, Beatrixnak ajándékozta. Az ajándékozás körüli vita egészen a pápáig eljutott, a döntést végül Eberhard salzburgi érsek hozta meg, a területet St. Lambrecht apátságának ítélve. A város alapításának napjaként egy IV. Adorján pápától származó oklevél alapján 1157. december 21-ét tartják számon. A Cell név legelőször II. Frigyes osztrák herceg 1243-as oklevelében bukkan fel, amelyben St. Lambrecht apátjának szabad rendelkezést biztosított a Cell környéki só- és ércbevételek fölött. Ezután az apát 1342-ben engedélyt kapott, hogy vásárt rendezzen. Ehhez az addigra jelentősebb településsé vált Mariazellt választotta. 1344-ben kapta meg a település a vásárjogot, amelynek alapján a polgárok kereskedhettek és vásárokat tarthattak. A mostani főtér és a három főbb utca is ebben az időben alakult ki a ma is látható formájában.
A 14. század folyamán a templomot gótikus stílusban többször is átépítették. A törökök 1420-ban jönnek először Mariazellbe, a tüzek megrongálják a házakat és a templomot is. 1474-ben a következő tűzvész újabb pusztítást végzett. 1532-ben visszatértek a törökök, több házat felgyújtottak, ám a templomot ezúttal megkímélték. 1644-ben megkezdődtek a templom barokk stílusú átépítésének munkálatai, amelyek 1780-ig tartanak. 1679-ben I. Leopold császár Mariazellbe látogat, ám kíséretének egy tagja behurcolja a városba a pestist, amelynek 156-an esnek áldozatul. 1683-ban újabb török támadástól tartva a kegyszobrot és a Mária-képet is St. Lambrechtbe szállítják, ám még az év folyamán vissza is kerülnek eredeti helyükre.
1736-ban a frissen férjhez ment Mária Terézia, Lotaringiai Ferenc István herceggel együtt felkereste Mariazellt, majd 1742-ben érckitermelési jogot adott az apátnak Gollrad és Aschbach területére, továbbá engedélyezte egy vasmű építését és üzemeltetését. 1786-ban II. József császár számos kolostorral együtt megszüntette St. Lambrecht apátságát is, ami Mariazellt is érintette. Akadályozták a zarándoklatokat, később teljesen meg is tiltották azokat. 1798-ban újabb hatalmas tűzvész pusztított a településen.
1800-ban újabb tűz pusztított a város más részein, majd 1805-ben a franciák támadásakor Mariazell környékén is harcok folytak. 1809-ben az egyházi kincseket Temesvárra menekítették a franciák elől, akik néhány héttel ezután elfoglalták a települést. A harcok, a fosztogatás és a rossz termés megtizedelték a lakosságot. Az 1816-ban kitört éhínségen Leopold főherceg burgonyaszállítmányokkal próbált segíteni.
A település történetének legnagyobb, 1827-es tűzvésze szinte mindent lángba borított, a templom is nagy károkat szenvedett, ám 1828 és 1832 között nagy áldozatok árán újjáépítették. 1837-ben Mariazellbe látogatott I. Ferdinánd császár, majd a fennállás 700 éves évfordulóján I. Ferenc József császár hitvesével, Erzsébettel. Uralkodása alatt alapították 1849-ben az első csendőrőrsöt, választották 1850-ben az első polgármestert, építették meg 1856-ban a Bürgeralpén az első fa kilátót, és alapították meg 1874-ben a tűzoltóságot. 1892-ben készült el az elektromos művek, amely Mariazell áramellátását biztosította, 1896-ban építették meg az első általános vízvezetéket, majd 1898-ban bezárták a vasművet.
1907-ben Kirchbergből Mariazellig ér a vasútvonal, megünnepelték a település 750 éves fennállását. 1908-ban a templomot bazilika rangjára emelték. Ugyanebben az évben tartotta Matthias Zdarsky az első sítanfolyamokat. 1910-ben harmadik, egyben utolsó alkalommal látogatott Mariazellbe I. Ferenc József, 1911-ben pedig a későbbi utolsó császár, Károly főherceg és hitvese Zita Bourbon–pármai hercegnő járt itt. 1928-ban az elsők között épült meg a Bürgeralpe kabinos drótkötélpályája.
1945-ben a szovjet hadsereg 5000 fővel bevonult Mariazellbe, 1948-ban a település városi rangot kapott.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mariazell
#Mariazell
#Austria
#devilstudioAz objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!

megjelölt videóidA videók előnézeti képének jobb alsó sarkában megjelenő gombbal tudsz videót hozzáadni a listádhoz. Ezek a videók mindaddig látszódni fognak itt jobb oldalt, amíg meg nem nézed őket.
jelenleg nincs videó a listádban
Napi bontás - 2019 Október »«
2019 Október
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031