Mikó Imre gróf személye nem ismeretlen. Már a kortársak is Erdély „Széchenyije”-ként emlegették, és nem ok nélkül.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nemcsak hivatali, de magánlevelezésének zöme is ránk maradt, így megrajzolható mind az államférfiúi, mind a magánemberi portréja.
Mikó Imre gróf köz érdekében tett tevékenységét többen, köztük legalaposabban Egyed Ákos kolozsvári professzor dolgozta fel. Gyerekkoráráról, ifjú éveiről sok mindent megtudunk, de azt nem, hogy milyen volt apaként, férjként, testvérként, sógorként, a ház uraként.
Feleségével való levelezéséből sok apró információval egészíthetjük ki az 1848–1849-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos ismereteinket.
A fiával való levelezéséből a korabeli Dél-Erdély társadalmáról, néprajzáról, bányászatáról, fürdőiről, utazási viszonyokról bővíthetjük tudásunkat, illetve ízelítőt kapunk Heidelberg, Berlin és London lakosairól.
A lányaival váltott leveleiből a szűk családi és baráti körben otthon, Kolozsváron történet események tárulnak elénk.
Hogy ezek a levelek milyen csodával határos módon maradtak ránk, az egyértelműen kiderül a különböző gyűjtemények növedéki naplóiból, de hogy odakerülésükig hol lappangtak, az nagyon sok kérdést felvet, ahogy az is, vajon még hány levél várja a „felfedezést”.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!