Videó: Regionális hírek, események:1848-49-es hősök példát mutattak, hogy mit jelent a haza védelme
Forrás: Buda Környéki TV, 2023/03/16 06:15
Március 15-ét először 1849-ben, a javában zajló szabadságharc árnyékában ünnepelték meg. A debreceni megemlékezésen éppen ezért sem Petőfi, sem Kossuth nem lehetett jelen. Petőfi katonai futárszolgálatot teljesített, Kossuth pedig Törökszentmiklóson tartózkodott a magyar fősereg táborában, ahonnan ezt írta a feleségének: „Ti ma március 15-két ünneplitek, mi pedig megyünk a német ellen. Hogy tulajdonképp mit ünnepelnek március 15-én, midőn egy kis pesti lármánál egyéb nem történt, azt nem tudom.”
Akkor még nem volt meg a kellő történelmi távolság a tárgyilagos értékeléshez, de ma már, 175 év távlatából pontosan tudjuk, hogy ama bizonyos március 15-ei „pesti lárma” nélkül mit sem értek volna a pozsonyi országgyűlés eredményei. Talán nem is tárgyaltak volna Kossuthtal és soha nem nevezik ki gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek. Mert a végső lökést kétségtelenül az adta meg, hogy a bécsi udvaron páni félelem lett úrrá a Pestről érkező hírek miatt, amelyek Petőfi állítólagos 40 ezer felfegyverzett parasztjáról szóltak. Az udvar is csak az erőből értett.
A forradalom napja azonban a felfegyverzett parasztok nélkül is nagyon valóságos volt, még ha szerencsére vértelenül is zajlott le. Az akkor 25 éves Petőfi Sándort, akinek éppen idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját, mérhetetlenül bosszantotta, hogy sokan kétségbe vonták a nap forradalmi jellegét.
Így írt erről barátjának, Arany Jánosnak egy levelében: „Sokan el akarják mozgalmainktól e nevet vitatni, és miért? Mert vér nem folyt. Ez csak dicsősége a dolognak…Hogy ellenszegülés nem történt, ez csak azt mutatja, hogy az ellen vagy teljesen átlátta tehetetlen gyöngeségét, vagy gyáva volt megtámadni bennünket.”
A rendszer gyors és vértelen összeomlásának titka valójában abban rejlett, hogy az 1848-as forradalom egy majd húsz éven át tartó folyamat, a reformkor törvényszerű betetőzése volt. E két évtizedben annak a korszaknak az ellenzéki politikusai példásan elvégezték a rájuk háruló munkát. Alaposan és tárgyilagosan elemezték a helyzetet, kidolgozták a legjobb megoldásokat, a legfontosabb teendőket illetően pedig kompromisszumra jutottak. A mérsékeltebbek és a radikálisok a döntő pillanatban egymást kiegészítve és támogatva harcoltak, ki Pozsonyban, ki Pesten, mások Bécsben.
Sokak számára máig nem érthető, hogy egy egész társadalmi réteg, a magyar nemesség, hogyan volt képes önként lemondani a kiváltságairól, felülemelkedni az anyagi érdekein és a haza minden polgárának ügyét figyelembe véve, nem csak szónokoltak a hazafiságról, hanem akként is cselekedtek.
Bibó István, a 20. század egyik legkiemelkedőbb politikai elemzője így írt erről: „A romantikus értelmezés szerint ez a cselekedet a nagylelkűségnek s az önkéntes áldozatkészségnek a páratlan megnyilvánulása. A materialista értelmezés szerint viszont az egész gesztus részben ijedtségből, részben jól felfogott gazdasági érdekből származott. Mind a két beállítás szűk és embertelen. A magyar nemesség reformkori szerepének és 1848-as cselekedetének értelmét akkor fogjuk meg helyesen, ha az akkori magyar elit bátorságának és tisztánlátásának jeleként értékeljük. A reformkori magyar elitnek az a történeti érdeme, hogy nemcsak felismerte a rendi társadalomszervezet tarthatatlanságát, hanem volt bátorsága arra, hogy ennek a következményeit le is vonja.”
A beszéd folytatását itt olvashatják: budakornyekitv.huAz objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!
Tovább zöldül Nagykovácsi
Buda Környéki TV, 2025/04/23
TeSzedd! Nagykovácsi
Buda Környéki TV, 2025/04/22
