A Földet fenyegető égitestekről szóló történetek tekintélyes helyet foglalnak el a világvége-fantáziák között. Habár az éghajlatváltozás, a világjárvány és a háború által sújtott korunknak nem a „Deep Impact” típusú ’találkozások’ a kitüntetett víziói, mégis releváns tanulságokkal szolgálhatnak a mai szemlélő számára is. A talán legfontosabb mozzanat az a perspektíva- avagy szemléletváltás, amelyre e katasztrófa-történetek a lokális és a globális értékhangsúlyok, a személyes és a kollektív önpozícionálási kísérletek között késztetnek (sőt kényszerítenek). Ezt az összefüggést megvilágítandó az előadás felidézi az 1900 körüli évtizedek üstökös-irodalmát, elsősorban annak az Osztrák-Magyar Monarchia bukására (illetve ’jövőjére’) vonatkozó szegmensét. Vincenz Chiavacci, Camille Flammarion, Ludwig Hevesi, Karl Kraus, Jókai Mór és más korabeli szerzők, valamint a kortárs Hannes Stein művei nemcsak a katasztrófa sajátos narratológiájára, prológust és epilógust egymással felcserélő paradox történetformálására szolgálnak példával, de új megvilágításba helyezik a globális fenyegetés politikumát is. Túlnyomórészt irodalmi példákként azt is demonstrálják, milyen szerepet kap a belletrisztika bizonytalan, kompenzációra vágyó, ’ínséges’ időkben.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!