Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése óta, a magyar történelemben alig voltak olyan időszakok, amikor ne kellett volna számon kérni az aktuális hatalomtól március 15-e megvalósulatlan követeléseit.
Sajnos egészen kivételesnek tekinthetők az olyan évek, amikor a nyugat-európai értelemben vett demokratikus értékek valamennyire is érvényesültek Magyarországon.
Károlyi Mihály tétova kísérlete a polgári demokrácia megteremtésére 1918-ban, az 1945 utáni rövid kegyelmi időszak, 1956 alig kéthétnyi forradalma, majd a rendszerváltástól 2010-ig eltelt néhány év, mind egészen ritka kivételeknek számítanak.
A nyomasztóan hosszúra nyúló, köztes időszakokat, a szabadság teljes hiánya vagy annak szisztematikus felszámolása jellemezte.
Pedig az 1848-as követelések egyáltalán nem elvont és romantikus eszméket kívántak érvényre juttatni. A reformkor elkeseredett vitái nyomán vált világossá, hogy a haladás, a jólét, a függetlenség megteremtése, csakis a polgári, demokratikus értékek gyakorlati bevezetésével lehetséges. Ez a tétel, azóta sem veszített semmit az érvényességéből.
A fontolva haladó, mérsékelt reformernek számító, Széchenyi István már az 1830-as években szembesült ezzel a dilemmával, és bár sokáig ellenállt a felismerésnek, végül be kellett látnia, hogy lehetetlen a gazdaság megújítása társadalmi változtatások nélkül. Kevesen tudják, hogy már ő is 12 pontban foglalta össze a téziseit az 1833-ban kiadott Stádium című könyvében, amelyek között ott szerepel a jobbágyság intézményének felszámolása, a törvény előtti egyenlőség, és a nyilvánosság kiterjesztésének követelése.
Ezek a pontok bővültek és érlelődtek ki 1848. március 15-ére úgy, hogy már alkalmasak lehettek a feudális rendszer szétzúzására, és a polgári rend alapjainak bevezetésére.
A sajtószabadság, a hatalmi ágak szétválasztása, a törvény előtti egyenlőség, a terhek közös viselése, a kiváltságok felszámolása, a feudális függőségi viszonyok megszüntetése a munkaerőpiacon, s persze az is, hogy politikai alapon ne lehessen senkit elítélni, ahogy ez például Táncsics Mihállyal történt. Ezek mind elengedhetetlen feltételei a demokratikus működésnek a mai napig.
Volt még egy kulcs szava a forradalomnak, de különösen a szabadságharcnak, ami nélkül nem érthetjük meg, hogy miért küzdöttek akár a halálig azok a tömegek, amelyeket Kossuth szólított a zászlaja alá. Ez a kulcsszó az érdekegyesítés volt. Annak egyértelművé tétele, hogy a nemességnek és a parasztságnak ugyanaz az érdeke, külön-külön nem győzhetnek, egymásra vannak utalva. A reformok élén álló politikai elit képes volt olyan programmal a társadalom elé állni, amelyet mindenki magáénak érzett, és megértette: élethelyzetének tartós javulása csak akkor lehetséges, ha ezt a harcot sikeresen végigvívják.
Ez volt a titka annak, hogy hetek alatt szerveződött ütőképes hadsereg, hogy a hátország képes volt ellátni a harcoló csapatokat fegyverrel, élelemmel, ruhákkal és mindennel, amire szükségük volt. Hogy a bécsi udvar végül csak orosz katonai segítséggel tudta felszámolni a szabadságharcot.
És ez áll annak a hátterében is, hogy hiába teltek az évtizedek, milliók emlékeztek úgy „Kossuth apánkra”, mint, aki tisztán, világosan és hatékonyan képviselte az érdekeiket.
Sokan hajlamosak arra, hogy a vesztes forradalmainkat értelmetlennek lássák, pedig még a kudarccal végződő ellenállások sem voltak soha hiábavalóak. 1848 nélkül nem lett volna 1867-ben a sikeres évtizedeket megalapozó kiegyezés, míg 1956 nélkül nem lettünk volna a legvidámabb barakk az úgynevezett szocializmus éveiben. Bármikor is mutatja meg a társadalom az erejét, ez a hatalomgyakorláson is hosszú időre nyomot hagy. Ezért nem értelmetlen soha az ellenszegülés a demokráciát sárba tiprókkal szemben.
A Kelet- és Nyugat-Európa között máig húzódó jóléti szakadék és szabadság-deficit pontosan annak köszönhető, hogy a kontinensnek ezen a felén, az itt berendezkedett autokratikus hatalmak – néha külső segítséggel, néha a nélkül –, de mindig megakadályozzák a társadalomfejlődés demokratikus kibontakozását.
A beszéd teljes szövege itt olvasható: budakornyekitv.huAz objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!