A jazz szabadsága felszabadította Veronikát, aki gyermekként rettegett a közönségtől, és lámpaláza is volt. Későn született, de nagyon várt kislány volt, akinek meg kellett küzdenie a ki nem mondott megfelelési kényszerrel, az elvárásokkal, és ez mégis ösztönzőleg hatott rá. Harcsa Veronika a Portréban édesapja elveszítéséről is mesél, a gyász feldolgozásáról, arról, hogyan lehet a zenében megélni az örömöt, bánatot, mennyi féle utat járhatunk be.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!