Lázár János miniszter elmondta, hogy Magyarországon kétezer olyan aktivista dolgozik, akiket Soros György pénzel, és akiknek feladata a beavatkozás a belpolitikai döntéshozatalba. Jelenleg a bevándorlással kapcsolatos döntések befolyásolása a legfontosabb célkitűzésük.
Soros György brüsszeli irodájában kevesebben, vagy százan dolgoznak azon, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos uniós jelentésekbe beavatkozzanak szövegszerű javaslatok beterjesztésével.
A választás után a magyar kormánynak nemzetbiztonsági megfontolásokból értékelnie kell ezeket a folyamatokat, sőt fel kell hívnia az Európai Unió figyelmét arra, hogy ezek a szervezetek beavatkoznak az Európai Bizottság döntéshozatalába, ami nem transzparens.
Megtudtuk, hogy a mai - március 28-i - kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök számot adott az Európai Tanács múlt heti üléséről, a bolgár elnökség határvédelemmel kapcsolatos javaslatáról, melyet Magyarország nem tud támogatni, mivel az a bevándorlók szétosztására helyezi a hangsúlyt.
A Szkripal-ügy is szóba került melyről Lázár János elmondta: Orbán Viktor javasolta Brüsszelben az EU állandó képviselőjének visszahívását Moszkvából konzultációra. A Magyarországról kiutasított orosz diplomata ügyében annyit mondott egyetlen hazánkra kockázatot jelentő személy volt és most már egy sincs.
A kormány vizsgálja, hogyan tudja érvényesíteni a téli rezsicsökkentést azokon a településeken, ahol nincs kiépítve gáz- vagy távhőhálózat. 300 település lehet, ahol nincs ilyen hálózat, az ott élő lakosság támogatásáról a következő napokban döntenek. Hozzátette: az érintettek nem feltétlenül tűzifával fűtenek, háztartásonként eltérnek a módok. A korábban bejelentett téli rezsicsökkentés - amely 12 ezer forint jóváírással jár - mintegy 3 millió 400 ezer lakást érinthet, amiből 5-600 ezer távfűtött, ugyanakkor van átfedés, mert ezek között is van, ahol gázt is használnak, például főzéshez.
A kormány áttekintette a gazdasági adatokat is a Kormányülésen, az értékelés szerint 25 éve nem voltak ilyen jók a foglalkoztatási adatok, mint az első negyedévben, a tavalyinál még nagyobb mértékben nőttek a reálbérek, a GKI konjunktúra indexe pozitív kilátásokat igazol vissza és a bizalmi index is régen volt ilyen jó állapotban.
A kormány törvényjavaslatot nyújt be, mely alapján Magyarországon a legmagasabb épület 65 méter magas lehetne. A szabályozás - amelyről az új parlament dönthet majd - június 30-án lépne hatályba. Városképvédelmi okokból hiba lenne, ha a pesti oldal legmagasabb pontját adó Szent István-bazilikánál magasabb épület létesülne. Három magasház-építési projekt is "veszélyezteti" Pestet, 120 méter magas épületek is szóba kerültek. A kormány akár az érintettek kártalanítása mellett is kész rendezni a helyzetet.
Május végéig meghosszabbítják a szegedi Szeviép-ügy károsultjainak jelentkezési határidejét. A felszámoló 106 károsultat tart nyilván, a követelésük 1,4 milliárd forint tőke és 900 millió forint kamat. Eddig több mint 50 károsultnak összesen 690 millió forintot fizettek ki. Szükséges tisztázni a szegedi önkormányzat felelősségét az építőipari vállalkozás csődjével kapcsolatban.
A letelepedési kötvénnyel kapcsolatos kérdésre kifejtette, hogy a kötvény nem jelent állandó letelepedési jogot, a kötvényt jegyzőket pedig a nemzetbiztonsági szervek átvilágították. Visszaélésről, hibáról vagy hanyagságról nincs információ. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) és az elhárítás is profi munkát végez.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19