Videó: Hírek, hírvideók, aktuális események, politika, belföld és külföld:Magyar Örökség Díjat kapott Móra Ferenc ... 29.
Forrás: Közéleti Gazdasági Krónika, 2018/03/25 16:15
Magyar Örökség kilencvenedik díjátadó ünnepségét tartották 2018. március 24-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Magyar Örökség Díjat kapott Móra Ferenc. Laudátor: Kapus Béláné, Kiskunfélegyháza.
Móra Ferenc (1879-1934). 1934. február 8-án halt meg Móra Ferenc. Már a következő napon a napilapok méltatták emberi és alkotói nagyságát, munkásságát. A Pesti Napló 1934. február 9-én a következőképpen írt Móráról: „A legkedvesebb csevegő, a legszeretetreméltóbb ember s a legsokoldalúbb író – régi, nagy magyar polihisztorok kései örököse és utolsó képviselője – szállott sírba vele, pótolhatatlan veszteséget hagyva maga után.” Nem túlzás a polihisztorság említése vele kapcsolatban, hisz nagyon sokoldalú ember volt, sok területen végzett kiemelkedő tevékenységet.
Annál is inkább érezhetjük nagyságát, ha megnézzük az utat, ahonnan, és az út végét, ahová elért. Szinte mesébe illő történet. Az írástudatlan nagyszülőktől nézve a családfát, folytatva a két elemit végzett édesapa, Móra Márton és az édesanya, a hét osztályt végzett Juhász Annán át, nem tűnhetett biztató jelnek a gyermekek jövőjét illetően, s ami még bizonytalansági tényező volt, a család szegénysége az 1870-es évektől.
István fia mondta: „Ő volt a világ legoptimistább embere.” A szegénység ellenére a gyermekeik ingergazdag környezetben nőttek fel: az édesapa Petőfiről, Kossuthról, a szabadságharcról szóló történetein, az édesanya tündérmeséin. Iskolába kerülve „Fercsikének” olyan tanárai voltak, akik segítették, támogatták, korán felismerték tehetségét. Érdemeinek elismeréseként éveken keresztül ő kapta a legmagasabb ösztöndíjat, a Petőfi-alapítvány 50 forintos kamatát. A szorgalmas diák tehetsége, talentuma korán jelentkezett. Már diákkorában írt verseket, ünnepségek szónoka lett. Ugyanúgy, mint előtte járó példaképe, a 15 évvel idősebb István bátyja.
Móra Ferenc 18 éves koráig szülővárosában, Kiskunfélegyházán nevelkedett és tanult, majd Budapestre került az egyetemre. Egyetemi tanulmányait befejezve rövid felsőlövői kitérő után Szegeden élt haláláig. 1902-ben házasságot kötött Walleshausen Ilonával, 1903-ban megszületett imádott Panka lányuk.
Volt újságíró, könyvtáros, mint régész sok dokumentatív lelettel gazdagította őstörténeti ismereteinket. Ezek után nem lehetett véletlen, hogy 1917-ben, Tömörkény István halála után ő lett a szegedi múzeum igazgatója.
Az egyik legsokoldalúbb írónk. Több műfajban írt. A csengő-bongó gyermekversei, felnőtt versei, gyermekkönyvei, tankönyvei, meséi, ifjúsági művei, a novellák, tárcák sokaságán át hosszú, tartalmas az út a nagy regényekig. Gondolok itt a Hannibál-regényre, az Ének a búzamezőkről regényén át a csúcsra, az Aranykoporsóra. E művei feltétlenül a nagy írók közé emelik.
Ugyan ő magát szerette barkácsoló kismesternek nevezni, s a Kis magyar irodalomtörténet is így összegzi: „Legjelentősebb kismestereink egyike.” De, a nagy regényeit, novelláit, gyermekirodalmát nézve nem tekinthetjük kismesternek. Hatalmas ismeretanyaggal rendelkező írónk. Gondoljunk csak az Aranykoporsóra, utolsó nagy munkájára, melyet az adatok, ismeretek sokasága szinte tudományos művé tesz. Ez csak egy kiragadott példa.
Kiapadhatatlan volt Móra Ferencben a forrás, amiből művek sokasága született. A legelső könyvét a Szegedi Napló adta ki 1902 karácsonyán, két elbeszélő költeménnyel: az egyik, Az aranyszőrű bárány című népmesét költötte át verssé. Ezután sorban jelentek meg gyermekkönyvei, majd 1918-ban megírta a Kincskereső kisködmönt, amelyet 1920-ban adtak ki. 1920-ig csak gyermek és ifjúsági művek jelentek meg tőle, ezért is tartották ifjúsági írónak. A 20-as évektől egymás után jelennek meg felnőtteknek szánt művei: az első regénye 1922-ben, A festő halála. Ettől kezdve ontotta a novellákat, tárcákat, regényeket.
Miért kell nekünk Móra Ferenc? Dr. Péter László irodalomtörténésszel vallom: „Nekünk szükségünk van mindarra, amivel szellemünk, műveltségünk, lelkünk gyarapodhat, gazdagodhat, emberségünk nemesedhet.”
Ezért kell nekünk Móra Ferenc, akiről meggyőződéssel vallom, hogy írói öröksége örök. A félegyházi szegényes házból eljutott a halhatatlanságba.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!
Borász
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19
Dévényi Sándor
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19
Gasztro zenész
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19
