A történet úgy kezdődött, hogy Márta Istvánt rabul ejtette a Káli-medencében fekvő falu szépsége, és a 90-es évek elején vásárolt egy kis házat. Aztán pár év múlva gondolt egyet, és elhívta a barátait egy nyári bulira, azzal a nem titkolt céllal, hogy a festői környezetben, különleges művészeti alkotásokat hozzanak létre. A fővárosi művészek és a falu lakói hamar összebarátkoztak Cili néni kocsmájában, az előadások közös erővel készültek. A színészek játszottak, a zenészek zenéltek, a kapolcsiak meg adták a darabhoz a pulykát, a teknőt, meg amire épp szükség volt. A fellépőket falubeli családoknál szállásolták el, és esetenként zsíros kenyér volt a gázsi. Aztán, ahogy telt az idő, az esemény fesztivállá nőtte ki magát, de a mai napig őrzi bensőséges hangulatát. Ahogy a helyi katolikus lelkész, Sanyi pap fogalmazta: "Ez nem olyan fesztivál, ami arról szól, hogy vedd meg, edd meg, aztán menj haza. Kapolcson barátságok születnek és valami jó dolog történik belül a lélekben.” Szikszai Ottilia filmje a XXI. században.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!