A Budapesti Operettszínház 2019. február 1-től hivatalba lépő főigazgatója, Kiss-B. Atilla megtartotta első társulati ülését, melynek sajtónyilvános részén bemutatta főigazgatói pályázatának összefoglalóját és a tervezett megvalósítást.
A fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében a társulati ülésen részt vett és köszöntőt mondott Krucsainé Herter Anikó kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkár.
Bemutatkozott az Operettszínház új vezetésének többi tagja, így Dr. Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató, Apáti Bence balettigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és Maróti Szilvia gazdasági igazgató is.
Kiss-B. Atilla, a világ nagy operaházaiban is sikerrel szerepelt, Kossuth-díjas operaénekes olyan színházat szeretne működtetni, amelyben mindenki büszke arra, hogy a csapathoz tartozik. Olyan csapat kialakítása és egyben tartása a célja, amely a mély gondolatiság és a szórakoztatás terén is a magas művészi minőséget tekinti mércének. A Budapesti Operettszínház egy nemzetmegtartó csúcsintézmény, ide tartozni rang és büszkeség kell, hogy legyen. Mindenki számára, aki itt dolgozik, büszkeség és boldogság forrása kell, hogy legyen, ha elmondhatja: Ez az én színházam, ez az én csapatom.
Az állam, Budapest Főváros Önkormányzatától öt évvel ezelőtt átvette a Budapesti Operettszínház fenntartói jogait, ezzel párhuzamosan finanszírozását is jelentősen, milliárdos nagyságrenddel megemelte. A döntéssel a Budapesti Operettszínház a kiemelt színházi intézmények, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és a MÜPA mellé emelkedett, mindez ugyanakkor az Operettszínház működésében nem hozott változást. Úgy gondolom az Operettszínház szerepkörét, feladatát tekintve az Magyarország operettkultúrájának letéteményese, és mint ilyen, a magyar kulturális diplomácia zászlóshajója, nemzeti kulturális identitásunk, egyben az országról alkotott belső és külső kép meghatározó eleme. Ebből számomra az következik, hogy a színház művészi szerepvállalása kettős: gazdag repertoárjának ápolása révén a hagyományos operettjátszás otthona, ugyanakkor premierjein a modern operettjátszás - musical, zenés színház - legigényesebb irányait mutatja be. Az Operettszínház legfontosabb feladata, hogy az operettet, mint különleges magyar műfajt az értékén kezelje, presztízsét megteremtse a hazai és nemzetközi művészeti életben ...
A társulat vendégszereplésre utazik Dubajba. Április végén mutatják be Richard Rodgers és Oscar Hammerstein musicaljét, a Liliom–Carouselt, amely Molnár Ferenc klasszikusa alapján készült, de Szerb Antal A Pendragon legenda című regényéből született produkcióval is bővül az idei repertoár. Az izraeli magyar kulturális évad keretében három alkalommal lép fel a társulat: Tel-Avivban és Jeruzsálemben a nyitógálán szerepelnek. Szeptemberben a felújított Menyasszonytáncot mutatják be. Júliusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpaddal együttműködésben lépnek fel a felújított Csárdáskirálynővel Vidnyánszky Attila rendezésében, ősztől a produkció a színház műsorát gazdagítja. A Budavári Palotakoncertekhez is az Operettszínház adja a művészeket és a műsort. Augusztus végén három előadással vendégszerepelnek Baján is. A közmédiával együttműködve a következő szilveszteri műsort az Operettszínházban rögzítik és további előadásokról is felvételt készít majd a közmédia.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/06/19