Gazdasági Konferenciák - Fókuszban a fejlesztés és a versenyképesség - HG Konferencia, 2018 szeptember 27-én, New York Palace Budapest, The Dedica Anthology
Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára szerint a kkv-król nem lehet en bloc beszélni, hiszen mintegy 500 ezer kkv működik az országban, amelynek 96 százaléka mikrovállalkozás. „Nem a kkv-k egészét kell digitalizálni, hanem testre szabott beavatkozásokat kell megvalósítani.
A sikeres nemzetközi felzárkózási példák azt mutatják, hogy az alacsony bérszintre építve nem lehet elérni fejlettebb gazdasági szintet. Azoknak az országoknak sikerült felzárkózni viszonylag rövid idő alatt a fejlettebb államokhoz, amelyek növekedési modellje képes volt elmozdulni az alacsony bérköltség által kijelölt pályáról a tudás intenzív gazdaság felé - mondta Turóczy László, a Pénzügyminisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára a konferencia nyitóelőadásában. Kiemelte: nem az alacsony bérköltségnek, hanem a nagyobb tudásnak kell biztosítania a versenyelőnyt. Ezt a folyamatot viszont Magyarországon nehezíti az, hogy innovációs tevékenységet főként a multinacionális, termelékenyebb vállalatok folytatnak, míg a kis- és közepes vállalkozások lassan állnak át az új technológiák alkalmazására, illetve korlátozott szintű a nagyvállalati körből a kkv-k felé irányuló tudástranszfer is.
A magyar gazdaság dinamikus növekedési pályán áll, azonban a növekedést eddig elsősorban a foglalkoztatás bővülése támogatta, azon belül viszont a kevésbé képzettek, alacsony termelékenységűek munkavállalása nőtt. Ezzel szemben a növekedésben eddig a termelékenység szerény szerepet játszott, amely alig nőtt az elmúlt években. A fiskális és a monetáris politika terén nem maradt mozgástér a hazai gazdaság további ösztönzésére, ezért a versenyképesség és a termelékenység javítására kell összpontosítani.
A hazai vállalkozások külső forrásbevonási lehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Tenke Gábor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. termékfejlesztési igazgatója kiemelte: az elmúlt egy évben nagyon dinamikus vállalati hitelezés, illetve ezen belül kkv-hitelezés történt. Ennek ellenére a szektor GDP-arányos hitelellátottsága elmarad az EU-ban megszokott szinthez képest, illetve a visegrádi országokhoz viszonyítva is. Az MFB mintegy 700 milliárd forintos piaci rést lát, ami főleg olyan területet fed le, amelyet a kereskedelmi bankok nem igen hiteleznek, és ahol piaci alapon nem feltétlenül megtérülő finanszírozásokról van szó.
Szeredi Gábor, a Takarékbank Hálózat Irányítási és Lakossági Értékesítés Támogatási Osztály igazgatója szerint a vállalati hitelezés további bővülésének egyik fő gátja, hogy a kkv-k 40 százaléka nem hitelképes, vagyis nincs olyan múltja, jövőképe vagy fedezete, ami a hitelezhetőségét alátámasztaná. Kiemelte: a vállalkozásokat olyan programokkal kell megtámogatni, amely a hitelképességüket javítja. A vállalkozások pénzügyi edukációjának szükségességével kapcsolatban elmondta: a kkv-k döntő többségének annyi a pénzügyi tevékenysége, hogy negyedévente vagy legfeljebb havonta találkoznak a könyvelővel, és így nincsenek teljesen felkészülve a hitelkérelmük bemutatására.
A konferencia moderátora Kamasz Melinda volt.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/04/15
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/03/27
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/03/27
Közéleti Gazdasági Krónika, 2024/03/27