Videó: Regionális hírek, események:„Én mit tehetek?” - Gróf Széchenyi István születésének 235. évfordulója
Forrás: Buda Környéki TV, 2026/09/30 13:15
Gróf Széchenyi István születésének 235. évfordulóján a budakeszi oktatási intézmények diákjai és tanárai közösen emlékeztek meg a „legnagyobb magyarról”. Az Ady Endre úti Széchenyi-szobornál tartott ünnepségen a helyi általános iskola, zeneiskola és a két neves helyi gimnázium növendékei adtak ünnepi műsort, idén ráadásul első alkalommal az óvodás korosztály is csatlakozott a megemlékezéshez.
Az esemény ünnepi szónoka Török Szabolcs, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium új igazgatója volt, aki beszédében kiemelte: Széchenyi zsenialitása, mély hite és rendkívüli fegyelme nélkülözhetetlen alapja volt a hazai országépítő tevékenységnek.
A KÖZÖSSÉG EREJE
Az idei év különleges mérföldkő volt a városi megemlékezések történetében, hiszen a Tarka-barka Óvoda apróságai révén az óvodás korosztály is először képviseltette magát a nemzeti színű zászlók alatt.
A rendezvényen a budakeszi diákok maguk formálták és adták elő az ünnepi műsort:
• Lendvai Barnabás, a helyi általános iskola 8. osztályos tanulója közvetlen hangvételű, személyes beszédben köszönte meg a grófnak a „Lánchidat, a nyelvtanulás példáját és a nemzeti sportokat”, amelyek a mai napig megkönnyítik a pesti középiskolákba készülő diákok életét.
• Sigmond Virág, a Czövek Erkel Alapfokú Művészeti Iskola növendéke Kern Aurél középkori magyar dallamát szólaltatta meg hangszerén.
• Szucsik Barnabás, a Nagy Sándor József Gimnázium 11. osztályos diákja Petőfi Sándor A Magyarok Istene című versét szavalta el.
• Diósi Csongor, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium tanulója Juhász Gyula Idézzük őt című költeményével tisztelgett Széchenyi emléke előtt.
A HÍD SZIMBÓLUMA
Török Szabolcs igazgató beszédében hangsúlyozta, hogy Széchenyire nem szabad csupán egy mozdulatlan bronzszoborként tekintenünk. Ő a folytonos cselekvés, tervezés és kérdezés embere volt, aki a Pozsonyi Országgyűlésen egyéves jövedelmének felajánlásával bizonyította hazaszeretetét.
„Könnyű elégedetlennek lenni egy közösséggel vagy egy országgal. Széchenyi nagysága abban állt, hogy nem állt meg a kérdésnél: miért nem tesz már valaki valamit? Hozzátette a legnehezebbet: én mit tehetek?” – mutatott rá az ünnepi szónok.
A beszéd kiemelte a híd jelképét is, amely először nem a Dunán, hanem Széchenyi gondolkodásában épült meg. A mai fiataloknak ugyan nem a folyón kell átívelő hidakat tervezniük, de mindannyiuk életében vannak partok, amelyeket össze kell kötniük: embert az emberrel, múltat a jövővel, tudást az emberséggel, a szabadságot pedig a felelősséggel.
DÍJAK A CSENDES ORSZÁGÉPÍTŐKNEK
A délután folyamán a megemlékezés a Magyar Tudományos Akadémia előtt folytatódott, ahol a Széchenyi Társaság adományozott díjakat a mindennapok azon csendes országépítőinek, akik nem a média első vonalában élik az életüket.
A városi ünnepségsorozat a következő hónapokban is nívós történelmi és szakrális programokkal folytatódik:
1. Október: Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára emlékezik a város, ahol a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke lesz a kiemelt vendég. (Megjegyzés: A leiratban szereplő 70. évforduló feltehetően elszólás vagy pontatlanság, hiszen 2026-ban a forradalom a 70. évfordulójához érkezik).
2. November: Az örökségvédelem témakörében szerveznek átfogó előadásokat a helyieknek.
3. December: Az adventi időszakban a karitatív és szociális tevékenységek mellett az ünnep szakralitásához kapcsolódó művészeti előadások várják a budakeszi családokat.
Az ünnepség Széchenyi örökérvényű intésével zárult, amely a mai kor embere számára is iránytűként szolgál:
„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!
