Budapest egyik nevezetessége ezen a héten ünnepelte 150. születésnapját. Rengeteg legendás történet fűződik a helyhez. Elkóborolt, troli megállóban várakozó pingvinről, kiszabadult oroszlánról, vagy egy szakállas nőről, akinek a csodájára jártak annak idején.
A budapesti Állatkert és egyáltalán az állatkertek intézménye bármilyen nagyvárosban, annyira természetes jelenség évtizedek óta, hogy furcsa belegondolni, hogy annak idején mennyire szenzációnak számított a létrejötte. Az Árpád-korban, itt a mai állatkert helyén elterülő Rákosmezőn, tartották az Országgyűléseket. Mátyás király idején pedig már Vadaspark, jóval később aztán faiskola működött itt. A Budapesti Állat és Növénykert 1866. augusztus 9-én világviszonylatban is az elsők közt nyílt meg, az akkori közönség nagy örömére. Abban az időben sokan még nem láttak vadállatot közelről, legfeljebb csak hallottak róla, így újságcikkek is jelentek meg a nagy hírről, hogy állatkert lesz Pesten.
A kor neves építészei, mint például Kós Károly tervezték az Állatkert épületeit. Az egyik legrégebbi a Bagolyvár, amely eredetileg is romosnak épült. Az 1912-ben épített elefántház , vastag falainak köszönhetően, kiállta Budapest ostromát is. A park a háborús évek alatt sokszor a nyugalom szigete volt, katonák jártak ide pihenni, és szórakozni.
1944-45 fordulója azonban az állatok számára is szomorú időszak volt. Január 11 és 13 közt itt húzódott a frontvonal. Az ostrom alatt az épületek, és a ketrecek is tönkrementek. Még egy oroszlán is kiszabadult. Az éhező lakosok pedig mivel nem volt mit enniük, az itt lévő állatokat vágták le, ölték meg.
A teljes adást megnézheti az RTL Moston!Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!