Videó: Hírek, hírvideók, aktuális események, politika, belföld és külföld:Közép Európa és 1956 – Írók a forradalomban - Salamon Konrád (részlet) ... 16.
Forrás: Közéleti Gazdasági Krónika, 2016/10/30 11:15
1956 - Az írók forradalomban betöltött szerepéről tanácskoztak az Országgyűlésben 2016. október 29-én.
Az emlékülést megnyitotta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Az emlékülést vezette: Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke.
Felszólalt: Dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek, Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa, Sergius Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatója, Buda Ferenc költő, műfordító, Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke, Mács József író, M. Kiss Sándor, a RETÖRKI főigazgató-helyettese, Rózsássy Barbara költő, író, Salamon Konrád történész az iskolai 1956-os tananyagról, Buda Ferenc, költő aki épp 80 éves három versét mondta el … énekelt Faragó Laura Magyar Örökség díjas énekművész, népdalénekes.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint az emlékülés célja, hogy a nemzet tudatában méltó helyen és tartalommal rendeződjön az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke Közép-Európa és 1956 – Írók a forradalomban című emlékülésen arról beszélt, hogy 1945 után a „magyar írástudók” közreműködése is szükséges volt a magyar kommunista rendszer kialakításához és megszilárdításához, ahogy az írástudói hűség kellett az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti tudatosságához és eszmei örökségének megóvásához is. Hatvan év távlatából nyilvánvaló, hogy a magyarországi kommunista zsarnokság, amivel ’56-ban a szabadságharcosok szembeszálltak, nem csak a nagyhatalmi megállapodások és a szovjet katonai erőfölényen alapuló kommunista hatalom következménye volt, ahhoz hozzájárult az azt kiszolgáló értelmiség magatartása. A politikusok a diktatúrát és a demokráciát sohasem egymagukban, hanem az író értelmiség segítségével alakítják ki. „Van azonban, amikor az idők választásra kényszerítenek mindenkit, ilyen volt, amikor nem az írástudók és nem a politikusok, hanem a magyar társadalom ereje, elfojtott és elemi erővel kitörő szabadságvágya állította egymással nyíltan szembe a bűnt és az erényt, és ebben a helyzetben a politikusoknak és írástudóknak egyaránt dönteniük kellett arról, hogy melyik oldalra állnak.
Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság kormánybiztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar forradalom azért emelkedett ki a történelem 1956. évi fontos, nemzetközi eseményei közül, mert a célja tiszta volt: szabadságot és függetlenséget követelt. 1956-ban a nyugati baloldal kommunizmussal rokonszenvező tekintélyes megmondó emberei és a szovjet birodalom vezetői egyaránt tisztában voltak azzal, hogy Magyarország polgárai nem megreformálni akarják a kommunizmust, hanem az egész rendszerből van elegük. A Moszkvából irányított párt legszűkebb körein kívül mindenki csatlakozott a szabadságharcosokhoz, mert a megelőző évtized miatt általánossá vált a haza elvesztése miatti rémület. Ha 1956 racionálisan meg sem megmagyarázható mozgatórugóját, vagyis a lelkét keressük, látni fogjuk, hogy akkor és ott, az otthon, a család, az elődöktől kapott kulturális örökség megőrzése iránti vágy, a táj, a természeti kincsek szeretete, vagyis a színtiszta hazaszeretet munkált a szívekben, és ez teremtett hősöket, akiknek nevét oly hosszú ideig nem ismerhettük és nem tanulhattuk meg.
Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!
