menü

25 16:15

Luther Márton magán végrendelete a Magyar Nemzeti Levéltárban - Mikó Zsuzsanna ... 2. Luther Márton - magán-végrendelete a Magyar Nemzeti Levéltárban .. 1.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a Luther Márton „magán-végrendeletét” bemutató kiállítást a Magyar Nemzeti Levéltárban. A két különleges kiállítási darab bemutatásával a Levéltár az intézményben folyó munkába tudományos is bepillantást szeretne adni – mondta köszöntőjében Mikó Zsuzsanna, a Levéltár főigazgatója a kiállítás megnyitóján.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fontos dolognak tartotta, hogy a Magyar Evangélikus Egyház őrzi a németek és az egész világ számára kiemelt jelentőségű történelmi dokumentumot. Ez is segít jobban ráirányítani a figyelmet az egymást megtermékenyítő kulturális és egyházi kapcsolatokra. Az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó "magánvégrendelet", amelyben nem a reformációról vagy az egyházról, hanem családjáról, feleségéről és gyermekeiről van szó. A szöveg elolvasásával, az ott felsorolt vagyontárgyakon keresztül Luther családi viszonyaiba is bepillanthatnak az érdeklődők, akik emberileg is jobban megismerhetik a reformátort.
A három lapból álló, hatoldalas végrendelet tanúi jeles wittenbergi professzorok voltak, Philipp Melanchthon mellett Caspar Cruciger (Kreuziger) és Johannes Bugenhagen.
Fabiny Tamás, Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a dokumentumot Luther leszármazottai őrizték, majd az 1700-as évek elején a neves észak-német evangélikus polgárcsalád, Carpzow família tulajdonába került. 1804-ben, a család utolsó férfitagjának elhunytával a hagyatékot aukcióra bocsátották, amelyen báró Jankovich Miklós, a kor jeles műgyűjtője vásárolta meg 40 aranyért.
A katolikus magyar arisztokrata gesztusként 1815-ös végrendeletében Luther testamentumát a magyar evangélikus egyházra hagyományozta. A dokumentum először a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és csak évekkel később kapta meg az evangélikus egyház. A dokumentum további különlegessége, hogy abban Luther - igen modern módon - nem gyerekeire, hanem özvegyére hagyta értékeit. Ezt tudatosan tette a női emancipáció jegyében, hogy az özvegy ne kényszerüljön alamizsnára, hanem később ő adhassa tovább belátása szerint gyerekeinek a javakat.
Fabiny Tamás elmondta, hogy a dokumentum a 2017-es jubileumi Luther-évre rendezett wittenbergi kiállításon a kiemelt tárgyak között szerepel majd. A végrendelet mellett az országos levéltár gyűjteményébe tartozó, Julius Ludwig Grimm térképész által 1832-ben készített felfújható és hordozható földgömböt is kiállítja a budapesti intézmény. A 112 centiméter átmérőjű térképet iskolai szemléltető eszközként felfújva, házi használatra pedig szelvényekre hajtogatva ajánlotta használni a készítő. Anyaga vászonra dolgozott nyomtatott, színezett papír és papírkarton, a műkincset a német nagykövetség támogatásával nemrég restaurálták.
Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi nagykövete felidézte, hogy a földgömb egy igazi ritkaság, hiszen összesen csak három darab készült belőle, a másik kettőt Bécsben, illetve Berlinben őrzik. Grimm térképészeti ismereteit a kor legjobb térképészeitől tanulta, így nem meglepő, hogy mind a földgömb, mind a hozzá tartozó feljegyzések a kor legmagasabb tudományos elvárásainak feleltek meg.
Az eseményen részt vesz Prőhle Gergely, az EMMI nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára és sokan mások …
Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!

Kapcsolódó videók