Videó: Regionális hírek, események:Prof. Dr. Pál József: A költészet teológiája: Dante Alighieri (1265-1321)
Forrás: Szegedi Tudományegyetem, 2022/05/05 10:00
A „valaha írt legnagyobb irodalmi műről“ (Luis Borges) alkotott interpretációk fő gondolatai a jelenlegi nemzetközi Dante-kutatásban. A középkori világlátás és művészetszemlélet néhány fontos eleme Dante műveiben, poétikájának teológiai alapelveiben. A mű a legkevésbé sem rendszeres filozófiai spekuláció, sokkal inkább színpadra állított emberiség-történet. A földalatti, földi és égi találkozások során bemutatott számtalan, isteni ítélet alá vont jellem, sors, esemény mögül kirajzolódik az általános ember képe, amelyet szent Ágoston az internum aeternummal, a lélek rejtekével hozott összefüggésbe. Az általánosan ismert négy jelentésréteg (történeti, allegórikus, tropológikus, anagógikus) mellett, amelyre a költő is többször explicit módon felhívta a figyelmet, létezik egy másik, csak utalásokból rekonstruálható, rejtett költői szándék is. Az előadó célja ennek megvilágítása. A mű egyedülállósága a világirodlomban abból is adódik, hogy míg a költői alkotások természetes lérformája az idő, a folyamat ábrázolása (a képzőművészeté a tér), addig Dante olyan (túlvilági) valóságot írt le, amelyben már nincs idő. Az idő csak a minden részletében szimbólumokat hordozó alakok, környezet, gesztusok, vgyis mint megtapasztalható téri valóság tűnik fel. A látomásban átélt túvilági utazás egyes állomásai, ezek egymáshoz és a földi valósághoz való viszonya.
Az előadó kísérletet tesz két kérdés megválaszolására.
Hogyan látja a Színjáték Istene a világot? Miért lehet az egyik legmodernebb és leginkább aktuális költő a 700 éve halott Dante?
Kötelező olvasmány Dante Színjátékának bármely fordítása (Babits Mihály, Nádasdy Ádám, Baranyi-Simon)
Ajánlott kiegészítő olvasmány: Pál József, Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban. Budapest, Akadémiai, 2009.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!
