Energiagazdálkodás a XXI. században - Pintér Róbert, igazgató - Európai Réz Intézet ...Videó: Hírek, hírvideók, aktuális események, politika, belföld és külföld:Energiagazdálkodás a XXI. században - Pintér Róbert, igazgató - Európai Réz Intézet ...
Forrás: Közéleti Gazdasági Krónika, 2019/03/19 20:45

Energiagazdálkodás a XXI. században - Pintér Róbert, igazgató - Európai Réz Intézet ...FÓKUSZBAN: Energiagazdálkodás a XXI. században - Digitalizáció, optimalizáció, fenntarthatóság: a jövő biztonsága. HG Media Konferencia 2019. március 19-én a New York Palace Hotel Budapest, Dedica Anthology.
Pintér Róbert, igazgató - Európai Réz Intézet ...
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy jelentősen növekedett a villamosenergia-igény Magyarországon, és az előrejelzések szerint a következő években tovább fog emelkedni. Az év elején új rekordot ért el a magyarországi áramfogyasztás. A villamosenergia-import mértéke továbbra is magas, tavaly 31,6 százalék volt, ami jelentős Európában. A hazai energiafogyasztás szintjének növekedése, a jelenlegi erőműpark kiöregedése szükségessé teszi az új paksi beruházást. A hazai energiastratégia három pillére támaszkodik: az atomenergia mellett a megújuló energiaforrásokra, illetve harmadik elemként a szénbázisú energiaforrásokra (gáz, lignit stb.). A megújuló energia és az atomenergia nem tekinthető egymás ellenségének a villamosenergia-ellátásban. A gazdaságos üzemméretek szempontjából figyelembe kell venni az ország földrajzi adottságait. A hazai földrajzi sajátosságok miatt az energiamix 30 százalékát tehetik ki a megújuló energiaforrások, ennél nagyobb arányú hasznosítást csak jelentős pluszköltségekkel lehetne megoldani.
Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke elmondta: jelenleg tömegével épülnek a napelemes erőművek az országban. Szerinte a villamosenergia-import kiváltására is alkalmas lehet a napenergia, mivel a napelemek nappal termelnek, amikor a fogyasztási csúcsok jelentkeznek. A háztartási méretű napelemes erőművekkel kapcsolatban elmondta: azok valódi rezsicsökkentést tudnak eredményezni, egy háztartás villamosenergia-felhasználását már egymillió forintos beruházással ki lehet váltani, amire az MFB uniós forrású kamatmentes hitele is felhasználható.
Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke szerint mind Pakssal, mind nélküle működőképes tud lenni a hazai energiarendszer. Ha az ország villamos-energia importjáról beszélünk, akkor figyelembe kell venni, hogy az áram egy piaci termék, amelynek ára napi szinten változik, így az importot a külföldi alacsonyabb árak is magyarázhatják. Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke viszont azt hangsúlyozta ki, hogy nemzetbiztonsági okok miatt egy adott ország ellátását alapvetően hazai forrásból kell biztosítani.
Dr. Mitnyan György, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy a távhő fontos energiapolitikai eszköz a környezettudatosság erősítése, az üvegházhatású gázok csökkentése és a fosszilis primer tűzelő anyagok megtakarítása terén. Az utóbbi években arra törekedtünk, hogy újrapozícionáljuk a távhőt az emberek fejében, így ma már nem csak panelfűtésről beszélünk. A környezetbarát jellege mellett a távfűtés előnyei között egyrészt a magas komfortfokozatot emelte ki, miután a távhő-felhasználóknál nincsenek felügyeletet igénylő gépészeti berendezések, másrészt azt, hogy a távhő biztonságos fűtési megoldásnak tekinthető, hiszen a tűz- és robbanásveszély, valamint a szénmonoxid-mérgezés lehetősége nem merülhet fel.
A távhő egyre népszerűbbé válik. 2014-től folyamatosan bővült a FŐTÁV Zrt. fogyasztóinak száma, 2016-tól 30 MW feletti piacbővítést ért el a társaság. Tavaly 615 olyan lakásegységnyi fogyasztó csatlakozott ismét a távhőhöz, aki még a kilencvenes években vált le a rendszerről. Példaként emelte ki, hogy a Magyar Telekom új székháza is a távhőt választotta. 2021-ig 2285 újépítésű lakás biztosan távhős lesz Budapesten. A pesti belvárosban az Erzsébet hídi stratégiai tranzitvezeték és a budapesti hőgyűrű átadásával a belső kerületekben élők számára is elérhetővé válik a távhőre csatlakozás. Budapesten 45 ezer gázfűtésű háztartás távhőre állítása évente 67 ezer tonna széndioxidkibocsátás-csökkenést eredményezne.
Szilágyi László, az Épületgépész Unió ügyvezető igazgatója – aki a konferencia moderátori szerepét is ellátta a Magyar Energetika szaklap felelős kiadójaként – előadásában azt részletezte, hogy az európai uniós irányelvek miként hatnak ki a hazai lakossági energiafogyasztásra és a háztartási energiatermelő berendezések fejlesztésére. Példaként emelte ki, hogy a gázkészülékekre vonatkozó új jogszabályok a kondenzációs készülékek elterjedését segítették elő, amelyek beépítése – bár hosszú távon megtérül – jelentős beruházási költséggel jár együtt. Az is megfigyelhető azonban, hogy az új építésű ingatlanoknál igen népszerűek a hőszivattyús berendezések, amelyeknél a kondenzációs készülékekkel szemben nincs szükség égéstermék-elvezetőre, azonban működtetésük áramot igényel, ami tovább növeli a háztartások amúgy is emelkedő villamos-energiafogyasztását.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!

megjelölt videóidA videók előnézeti képének jobb alsó sarkában megjelenő gombbal tudsz videót hozzáadni a listádhoz. Ezek a videók mindaddig látszódni fognak itt jobb oldalt, amíg meg nem nézed őket.
jelenleg nincs videó a listádban
Napi bontás - 2024 Március »«
2024 Március
HKSzeCsPSzoV
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031