Aba-Novák Vilmos 125. születésnapjára - Kieselbach Tamás, galériavezető ... 2.Videó: Hírek, hírvideók, aktuális események, politika, belföld és külföld:Aba-Novák Vilmos 125. születésnapjára - Kieselbach Tamás, galériavezető ... 2.
Forrás: Közéleti Gazdasági Krónika, 2019/02/21 12:15

Aba-Novák Vilmos 125. születésnapjára - Kieselbach Tamás, galériavezető ... 2.Aba-Novák Vilmos 125. születésnapja és a Galéria 100. kiállítása alkalmából az Aba-Novák Galéria 2019. február 20-án a Fabrik kávézóban sajtótájékoztatót tartott. Kováts Kristóf, az Aba-Novák Galéria vezetője, a művész unokája, Molnos Péter, Aba-Novák monográfusa és Kieselbach Tamás gyűjtő-műkereskedő a magyar művészi örökség gondozásáról beszéltek, miként lehet a drámai magyar történelem sebeit ezen a területen is orvosolni, a roncsolt, elkallódott művészi hagyatékokat összegyűjteni, gondozni, bemutatni és méltó rangjukra emelni …
Kieselbach Tamás galériavezető szólt arról, hogy a Kieselbach Galéria gondozásában 2006-ban jelent meg Aba-Novák munkásságát és életét áttekintő album, melyet Molnos Péter művészettörténész írt. 2008-ban a festő életművét bemutató nagyszabású tárlat nyílt a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban. Az Aba-Novák-örökség még felfedezésre vár, hiszen a festői kvalitáson túl ennek az örökségnek nagyon sok rétege és üzenete van a magyar társadalom számára. Aba-Novák Vilmos megítélése ellentmondásos volt a magyar történelem alakulása miatt. Mivel az 1930-as években nagyon sok megrendelést kapott, ezért rásütötték, hogy a Horthy-korszak festője volt.
Sok leszármazott keresi meg a galériát olyan hagyatékkal, személyes dokumentumokkal, amelyek színvonalas művészekhez kötődnek. Sok hagyatékot még nem sikerült átmenteni, mivel erre a nagy intézmények nem mindegyike alkalmas. Nyugat-Európában a nagy albumok és könyvek alapítványok, családi alapítványok vagy lelkes gyűjtők révén jönnek létre. Ez a jelenség a magyar társadalomban kevésbé van jelen. Magyarországon is az örökösöket kellene támogatni, mivel ők a legmotiváltabbak arra, hogy a hagyaték fennmaradjon.
Aba-Novák Vilmos, a modern magyar festészet egyik eredeti egyénisége 1894. március 15-én született Budapesten. A művész nevét viselő leányfalui galériát Kováts Kristóf, a festő unokája alapította 2010-ben. A galéria idén március 15-én rendezi századik kiállítását, ahol 25 kortárs képzőművész egy-egy alkotását mutatják be. Mint Kováts Kristóf elmondta, Aba-Novák képeiből minden évben rendeznek kiállítást a galériában. Az indulásuk óta eltelt kilenc év alatt 170 művész mutatkozhatott be csoportos vagy egyéni kiállításon. A galériában kiállító alkotók közül választották ki a jubileumi kiállítás 25 művészét. A tárlatot később Szolnokon, az Aba-Novák Agórában is láthatja majd a közönség.
Molnos Péter művészettörténésztől megtudtuk, hogy a 2010-ben létrejött Aba-Novák Galériában nemcsak képzőművészeti kiállításokat szerveznek, hanem zenei programokat is. Néhány év alatt egy kis közösség jött létre a galériában. Aba-Novák vezéregyéniség volt és közösségszervező erővel is bírt. Amikor iskolát alapított, akkor nemcsak leadta az óráit, hanem hetente vagy havonta rendezett összejöveteleket fiatal művészek, valamint műgyűjtők, mecénások részvételével.
A jubileumi kiállítás résztvevői: Baksai József, Bálint Ildikó, Buczkó György, Gaál József, Gvárdián Ferenc, Homolya Gábor, Jovián György, Kárpáti Tamás, Kemény Zoltán, Keresztes Dóra, Kiss Ilona, Kéri Imre, Kontur András, Kovács Lászó PuTu, Kovács Péter, Lukoviczky Endre, Matzon Ákos, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, Orosz István, Pulikovics Iván, Pistyur Imre, Richter Sára, Scwartz Rezső és Závodszky Ferenc.
Aba-Novák Vilmos, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb festője volt. 1932-ben az egyházművészeti kiállításon neki ítélték a Ferenc József jubileumi díjat. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit és a Jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon, majd 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított. Jelentős művei többek között 1931-ben Szegeden a Dömötör-torony keresztelőkápolnája, 1936-ban Szegeden a Hősök kapuja, valamint 1938-ban a városmajori katolikus templom mennyezetfreskói és a szentélyfalak alumínium pannói. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható. Modern monumentális művészetéért 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!

megjelölt videóidA videók előnézeti képének jobb alsó sarkában megjelenő gombbal tudsz videót hozzáadni a listádhoz. Ezek a videók mindaddig látszódni fognak itt jobb oldalt, amíg meg nem nézed őket.
jelenleg nincs videó a listádban
Napi bontás - 2024 Március »«
2024 Március
HKSzeCsPSzoV
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031