menü

15 16:15

93. MAGYAR ÖRÖKSÉG díjátadó ünnepség - Klinghammer István, elnök megnyitója ... 1. Magyar Örökség Díjátadó ünnepség, 2018. december 15. , Magyar Tudományos Akadémia, Díszterem. Klinghammer István, elnök megnyitója: Magyar örökség: a tanári hitvallás - A NAT viták apropóján …
A tanárság a latin ars értelmében nevezhető mesterségnek. A latin szó teljes jelentéstartományában ugyanis egyszerre jelent képességet, tehetséget, művészetet, mesterséget, tudományt, eljárást, de még furfangot is… Amikor az egykori tanárok szép hivatásukra készültek, pontosan tudták mindezt. És még valamit nagyon pontosan tudtak! Azt, hogy a nemzet jövője az iskolákban dől el.
PÁZMÁNY PÉTER esztergomi érsek – aki 1635-ben alapított magyar egyetemet – A fiaknak istenes neveléséről mondott prédikációjában ezt így foglalta szavakba: Az országoknak és városoknak sincs semmire nagyobb szüksége, mint apród-esztendősök jó nevelése. Mert sem eláradott gonoszságnak kiirtására, sem a jó erkölcsök béoltására, sem a több belső csendes állapotok virágozására foganatosabb eszköz nem találtatik a gyermekek oktatásánál.
Hasonlóképpen vélekedett APÁCZAI CSERE JÁNOS is. 1656-ban Az iskolák fölötte szükséges voltáról elmélkedve az iskolaállítást nevezte az ország legelső kötelességének, azt várva, hogy a gyermekek, hazánk reményei kiemelkedjenek a tudatlanság feneketlen örvényéből, így jussanak felnőtt korukban igazi világosságra.
Az iskolák sötétségoszlató, erkölcsnemesítő szerepét ismerte fel oktatásügyi rendeletében, a Ratio Educationis-ban MÁRIA TERÉZIA, az 1868-ban előterjesztett törvényben EÖTVÖS JÓZSEF és utóda, TREFORT ÁGOSTON 1872-ben, amikor kimondta: Magyarország fennállása a kultúra kérdése. TREFORT mindehhez az 1883. évi parlamenti vitában, az akkor éppen bevezetendő oktatási reformról tartott expozéjában hozzátette: az iskolai élet átszervezése, a tananyag és a tantárgyak számának csökkentése nem old meg semmit. Máig ható érvénnyel jelentette ki: tisztán a helyes módszer és a tanárok okossága és a helyes eljárása által lehet segíteni.
A mai utódok PÁZMÁNY PÉTERTŐL az önzetlenséget és a távlatos gondolkodást tanulhatják meg, APÁCZAITÓL a hazához való ragaszkodást, EÖTVÖS JÓZSEFTŐL a jogegyenlőség biztosítására való törekvést, TREFORT ÁGOSTONTÓL a minőség feltétlen ismeretét.
Úgy kell tanítani, ahogy KARÁCSONY SÁNDOR ajánlotta: minden tanítvány homlokán megkeresni a titkos bélyeget, amellyel az illető a Széppel van eljegyezve, megkeresni eszüket-szívüket kinyitó kulcsot, kitárni előttük a tudás, a fejlődés és önfejlesztés kapuját.
És még valami: a jó tanártól – sok egyéb mellett – a diákok az önzetlenséget és a közösség szolgálatának értékét is megtanulhatják.
PLATON az Állam című könyvében – SZOKRATÉSZT megidézve – az emberi lélek három részéről ír. A vágyak és az értelem mellett van egy harmadik, a thymosz, amely a tanítványok általi elismerést, a megbecsülést és az önbecsülést foglalja magában. Minden tanári értékelés akkor igazán megbecsülő és hasznos, ha a méltatást úgy végezzük el, hogy belőle üzenet hangzik ki a mai élet felé is. Ez pedig így hangzik: Valójában vágyunk mások megbecsülésére, ez a forrása önbecsülésünknek, de vannak helyzetek, amelyekben fáradságunk jutalma azon meggyőződésünk, hogy kötelességünket teljesítettük – így szól EÖTVÖS LORÁND szava a tanárokhoz…
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!

Kapcsolódó videók