Gazdasági Csúcstalálkozó Csúcsvezetőknek! - Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség - folytatás ... 3.Videó: Hírek, hírvideók, aktuális események, politika, belföld és külföld:Gazdasági Csúcstalálkozó Csúcsvezetőknek! - Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség - folytatás ... 3.
Forrás: Közéleti Gazdasági Krónika, 2017/04/28 10:15

Gazdasági Csúcstalálkozó Csúcsvezetőknek! - Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség - folytatás ... 3.Gazdasági Csúcstalálkozó Csúcsvezetőknek! - Világgazdaság Konferencia 2017. április 27. Monte City Rendezvénypalota. Moderátor: Diószegi József, Világgazdaság.
Mi lesz 2020-ig? Mi lesz előtte? Mi lesz utána? - Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese vitaindító előadása. Sőt, mi lesz addig? - ez az elsődleges kérdés A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint egyáltalán nem lefutott a francia elnökválasztás, és az is nagy kérdés az uniónak milyen megállapodást sikerül kötnie a britekkel a kilépésről. Mindez majd eldönti az EU-ról való gondolkodást, vagyis azt, hogy nemzeti vagy nemzetek feletti unió jön létre. Az elmúlt három évben erősödött az álláspont, hogy a 28 tagállam együttműködésére, kompromisszumára kell épülnie az EU-nak.
A magyar kormány álláspontja szerint a keleti szegényebb tagállamok állampolgárai nem másodlagos tagjai a közösségnek! A tagság pénzügyi mérlege pozitív, de az EU-pénzeket nem ingyen kapjuk, jelentős engedményeket, gazdaságszuverenitást adtuk fel a pénzek felhasználásáért cserébe. Günther Oettinger, a német európai uniós biztos rámutatott, hogy a nyugati növekedést is megtörné, ha nem lennének kohéziós források. Ugyanis egy euró elköltött kohéziós forrás ennél több pénzt, több mint 2 eurót jelent a nyugati országokban 2-3 éven belül.
A belső kereslet jelentős részét magyar vállalatoknak kell kielégíteni. Kulcskérdés, hogy magyar szereplők meghatározóvá váljanak a térségben, például egy magyar építőipari vállalkozás ne csak Magyarországon, hanem a régió bármely országában sikeres legyen – mondta. Fontosnak nevezte, hogy legyen egy tucatnyi magyar szerepelő, akik magas hozzáadott értéket teremtve a világon meg tudnak jelenni.
Magyarországon 2010-ben 100 forint fejlesztési pénzből 10-et adtak a hazai gazdasági szereplők, ma 70-30 az arány, vagyis még mindig az EU-források dominálnak, de javult a helyzet. A gazdaságfejlesztési forrásokat az előző uniós ciklus 14 százalékáról 60 százalékra szeretnék emelni, most 55 százaléknál tartanak.
A kormány a forrás nyújtójaként tud megjelenni, de szabályozóként is, és a magyar versenyképességet javulni tudjuk – emelte ki a miniszterhelyettes. A kormány 2015-ben több mint 100 törvénymódosítást nyújtott be, hogy csökkentse az adminisztrációt, illetve csökkentsen, nullázzon egyes díjakat. Most a parlament előtt van egy törvény, amely azt célozza, hogy a közműszolgáltatás bekötése egy induló vállalat számára ne legyen 200 nap.
Fontos versenyképességi kérdés az energiabiztonság is. A Paksi bővítés szerinte az energiabiztonságot segíti. Magyarország nem tud energiafüggetlen országgá válni, de a függőséget tudjuk csökkenteni és az irányt diverzifikálni – vélekedett. Ma a lakossági felhasználás az egyik legolcsóbb az EU-ban, s ide a legdrágább országok közül kerültünk. Ahol tisztán zöldenergia van, ott 90 forint a kW/óra, Magyarországon 34-35 forint. Ha nincs Paks, nincs atomenergia, akkor nálunk is drágulna az energia. A paksival megegyező kapacitásbővítés szélenergiából 7000 milliárd, napenergiából 32 ezer milliárdba kerülne, vagyis legalább kétszer, de akár tízszer annyiba is kerülhetne.
Az energiapolitika mellett a gazdasági szereplők versenyképességét meghatározza a munkaerő kérdése. A digitalizáció 15-20 év múlva teszi majd feleslegessé az emberi munka egy részét, de nem ma. A nyugati és a keleti EU-s országok közötti béregyenlőség kérdését nem lehet megoldani. Aki azt mondja, hogy ez rövid távon megvalósulhat, hazudik! A kérdés, hogy egységnyi bérből milyen életszínvonalat lehet megvalósítani. A közép-kelet-európai növekedés egy új gazdasági centrummá tehet minket.
Az utolsó pillér az állam feladata: az állami munkaerő-tartalék kérdése, a bürokrácia csökkentése, a költséghatékony állam létrehozása. Nem lehet belátni, hogy 2020 után lesznek-e kohéziós források, a britek kilépése mindezt különösen bizonytalanná teszi. A politikai vezetésnek a gazdasági szerelőkkel együttműködve egy alternatív utat kell felvázolnia, amely nem számol az EU-forrásokkal …
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!

megjelölt videóidA videók előnézeti képének jobb alsó sarkában megjelenő gombbal tudsz videót hozzáadni a listádhoz. Ezek a videók mindaddig látszódni fognak itt jobb oldalt, amíg meg nem nézed őket.
jelenleg nincs videó a listádban
Napi bontás - 2024 Április »«
2024 Április
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930