menü

21 11:15

76. Kormányinfó - Lázár János, miniszter a Komócsinokról ...
Háttér információ: A Komócsin-klán káderdinasztia volt. A koalíciós időkben feltűnt Komócsin két fia közül Zoltán futott be nagyobb karriert, aki - ha nincs a betegsége - akár meg is buktatta volna Kádárt, annyira bíztak benne a szovjetek. Ebből a mozgalmi tőkéből jutott Mihálynak is, aki a megyéjében korlátlan úr volt.”
Komócsin Mihály, id. (Szeged, 1895. febr. 18. – Szeged, 1978. jan. 18.): „építőmunkás, szakszervezeti vezető. 1912-től a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) és az MSZDP tagja volt. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt. Az MKP alapító tagja. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője. Jelentős szerepet töltött be Szeged politikai életében. 1948–49-ben a köztársaság elnöki hivatalának tanácsosa. 1950–54-ben a Szeged Városi Tanács pénzügyi osztályvezetője, 1954–57-ben a szegedi III. ker. tanács elnöke.”
Komócsin Zoltán (1923. ápr. 18. - Bp., 1974. máj. 28.) „pártfunkcionárius. Apja, idősebb Komócsin Mihály révén egészen fiatalon került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Az MKP szegedi titkára (1945–48), az MDP Vas megyei titkára (1948–49), a KV Agit.-Prop. Osztályának (helyettes) osztályvezetője (1953–56), a Hajdú megyei pártbizottság első titkára (1956). Nov. 4. után az MSZMP szervezője Hajdú-Biharban. A KISZ KB első titkára (1957–61), az MSZMP IKB, ill. KB tagja (1957–74), a PB tagja (1962–74). A Népszabadság főszerkesztője (1961–65, 1974), a KB külügyi titkára (1965–74). Komoly esélye volt arra, hogy ha Brezsnyev meg akarja buktatni Kádárt, akkor átvegye helyét. Erre ugyan nem került sor, de haláláig ő volt a dogmatikus, neosztálinista „munkásellenzék” vezére.”
Komócsin Mihály, ifj. (1925) „építőipari munkás, majd jogász. 1944-től pártfunkcionárius (városi, megyei, kerületi párttitkár, majd a KB osztályvezetője). Országgyűlési képviselő (1949–51, 1975–80), az 1956-os forradalom idején Heves megyei párttitkár. A Csongrád megyei tanács elnöke (1971–74), majd Csongrád megyei párttitkár (1974–85), az MSZMP KB tagja (1980–85). 1985-ben váratlan vereséget szenvedett az országgyűlési választásokon Király Zoltántól.”
Miért kapta Csongrád megye hosszú időn keresztül a „Pol Pot megye” elnevezést. Ennek elsődlegesen az a magyarázata, hogy az ’56-os eseményeket követően az az ifjú Komócsin Mihály került hatalomra, aki ellentmondást nem tűrően irányította a szegedi, majd a Csongrád megyei pártmozgalmat.
Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.Az objektív tájékozódás érdekében javasoljuk, hogy a híreknek / eseményeknek több külön forrásnál is nézz utána!

Kapcsolódó videók